11. fejezet

Éreztem, hogy ez a nap más lesz mint a többi. Reggel mikor felkeltem Zayn engem bámult.

-Mi a francot csinálsz?- dörzsöltem a szemeim.

-Öhm... Ma el kéne mennünk valahova. Amúgy boldog Karácsonyt!- dadogta.

-És én minek kellek? Neked is. Karácsony van?- kezdtem felöltözni.

-Hát... majd elmondom útközben! Csak gyere. Igen.- ezzel kiment. Felöltöztem és lementem.

-Hol vagy Zayn?- mentem a konyhába.

-Gyere! Itt vagyok!- szólalt meg az ajtóból.- Vedd a cipőd és menjünk!- felhúztam a tornacsukám és elindultunk.

-Zayn! Hova megyünk?- kérdezgettem az anyósülésről.

-Louis! Majd meglátod. Így nem tudok vezetni!- emelte fel a hangját. Csöndben vártam, hogy hova megyünk. Végre megálltunk! Bementünk egy sötét terembe.

-Zayn! Ugye nem erőszakolsz meg?- suttogtam riadtan.

-Meglepetés!- kapcsolódott fel a villany. Az összes barátom ott volt.

-Ezt nekem?- lepődtem meg.- De miért?

-Louis.- jött oda Harry.- Ma van a szülinapod!- ölelt át.

-Komolyan?- néztem meglepetten.

-Hiszen reggel mondtam, hogy Karácsony van!- nevetett Zayn.- Azthittem, hogy akkor lebukunk.

-Teljesen kiment a fejemből.- mosolyogtam. Itt volt anya is meg a hugaim.- Köszönöm.- öleltem át a srácokat.

-Ugyan Lulukám! Neked bármit.- adott egy puszit Hazza.

-Na és milyen 20-nak lenni karácsonyi kölyök?- ütött vállba Niall.

-Kölyök? Tudtommal én vagyok az idősebb törpe.- kócoltam össze a haját.- Kimegyünk focizni?

-Gyerünk!- jött mindenki.

Végre kicsit szórakoztam. Már kellett. Nem is tudtam, hogy Zayn ennyire jól focizik.

Nála volt a labda én pedig futottam felé, hogy elvegyem. Mikor már mellette voltam akkorát taknyoltam a lábában, hogy mindkét karomat végig horzsoltam.

 

 

 

Oldal: 11. fejezet
Küzdelem halálom percéig - © 2008 - 2025 - onedforever.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat